Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesülete Székesfehérvár
VISSZATEKINTÉS A 2019 évi RÁKÓCZI EMLÉKÉVRE KIÍRT NAGYPÁLYÁZATRA
dr. Drobinoha Angéla tb. alelnök, a pályázat főkoordinátorának beszámolója a Rákóczi Emlékévre kiírt nyilvános pályázatunkról:
A Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesülete - MANE (Székesfehérvár, Magyarország) és a TICCE Bodrogközi és Ung-Vidéki Alkotók Szövetsége (Királyhelmec, Szlovákia) közös és nyilvános Rákóczi pályázatát 2019-ben hirdette meg. A Felvidék nagy része Thököly és Rákóczi birtok, a jobbágyság az ő hűségükön volt. 1704-ben II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választották Gyulafehárváron. 2019-ben ennek az eseménynek volt a 315. évfordulója, a Rákóczi év és ez alkalomból hirdetett közös és nyilvános nagypályázatot a MANE és a TICCE.
A kiírt pályázatra 2 zenemű, 17 vers, 4 próza (ebből 1 munka 18 év alatti), 1 rövidfilm, 14 képzőművészeti alkotás (ebből 2 alkotás 18 év alatti) született. Németh Miklósné (NEVA) több alkotással is jelentkezett, a bélyegtervtől a tűnemezelésig. Lakatos Ilona verset és kisnovellát írt. A Rákóczi pályázatok főkoordinátoraként tekintek vissza az alkotásokra, ahogyan azok rám hatottak.
A föld népével és a vezérlő fejedelemmel sok időt töltöttek el azok, akik a Rákóczi-év alkalmából meghirdetett nagypályázatra alkotást nyújtottak be. Műveikben ott a szikra, az elgondolkodás, ez nagyra becsülendő valamennyi pályázótól. A pályázat kiírásakor Lovag Anatole Hongrois Rákóczi dal címmel exkluzív videoklipet szerkesztett ajándékul a pályázati kiírásunkra, amely végigkísérte a pályázatunkat. A dal címe: "Rákóczi szabadságharcára", a szövegét az Új Verőfény c. 2019. II. évf. 3-4 számában közöltük.
A TICCE Szövetség elsősorban a képzőművészet területén alkotókat fogja össze. A körükből pályázók művei között festmény, grafika, fotó, és textilszobrászati paverpol technikával készült alkotásokat láthatunk. Pályázóink többsége autodidakta alkotó, azonban az elfogadott alkotások szakszerű zsűrizésen estek át. A zsűrik szakvéleménye és a lektori vélemény alapján dőlt el, mely munkák azok, amelyek a MANE Új Verőfény c. magazinjában helyet kaphatnak.
Koordinátorként nem zsűriztem és nem is pályáztam, két kisnovellám azonban a pályázat tematikáját szorosan érintette. Ezeket az internetes Aranycsillag Irodalmi és Művészeti Csoportban pályázaton kívüliként tettem közzé, mint a pályázókat segítő prózai anyagot. Az irodalmi műveket – köztük az én bekért anyagomat is – Fehér József a MANE Irodalmi Tagozatának vezetője lektorálta.
A résztvevők körében a tizenéves fiataloktól a hetvenhárom esztendős pályázóig minden korosztály képviselve volt határon innen és határon túl. A vers- és prózaírók, valamint a képzőművészek többségének életpályája nem a művészetek felé vezetett. Aktív dolgozóként, hivatalnokok voltak, vagy különböző szakterületeken tevékenykedtek.
Az élet szinte minden területéről köszönthettünk pályázókat, számszakiakat, műszakiakat. Az egykori kovácsmester, Albert Ferenc csaknem 15 esztendeje a hadisírokat kutatja, a két világháború magyar hőseinek emlékét őrző, történeti temetői forráskutatás részese. Rákóczi balladája áttekinti az egész szabadságharcot az előzményektől a Vezérlő Fejedelem haláláig. Megzenésített dalszövege is az anyagunk része. Kiss Lászlóval közösen a zenei kategóriában indultak, ahol kiemelt díjat kaptak munkájukért. Az öröm mellett azonban gyász is szomorít valamennyiünket. A zenei kategóriában Nívódíjat érdemlő anyagot benyújtó +Vezendi László, művésznevén Black Ice, aki sajnos időközben elhunyt, emiatt Posztumusz Nívódíjas lett.
Dvihallyné Oszuskó Sarolta Lengyel Dénes nyomán a Rákóczi kori mondák ihlette versében az öreg dajka és a fejedelem találkozásáról ír, míg Bók Alex grafikája magát a fejedelmet ábrázolja, a 11 éves – szinte még gyermek – látásmódjával. Bánhegyi István András ugyancsak 18 év alatti alkotó. Csillogó szemű Rákóczija két kuruc katonával a kíséretében már zászlót is bontott. A jobbágyság és a Rákóczi vezette kurucok összefogását – egyben a pályázat egész szellemiségét – legjobban Sammet Andrea grafikája fejezi ki. Fazekas Valéria (fava) II. Rákóczi Ferenc feliratú, paverpol technikával készült alkotása kilépett a térbe. Régi, töredezett lapú, nyitott könyvet látunk. A könyv tetejére a történelem múzsáját, Kleiot emelte, aki ebben a könyvben rámutat a fejedelem életének néhány helyszínére.
Lakatos Ilona az édesanya szemével láttatja a búcsút a labanc ellen hadbavonult fiától. Novellájában a falujukból a labanc elől menekülők a tábortűz mellett a Bercsényi nótát éneklik, és ez lesz utolsó emlékük ebben a földi létben, mielőtt a támadó labancok rájuk találnak és kardjuk a húsukba mélyed. Szabó Edit elbeszélő költeménye az utat írja le 1703-tól a szatmári békéig. Seres Ferenc fohászában Istenhez szól, a nemzet a szabadságvágya tör utat versében. Ez a téma a pályázati művek főmotívuma. A Szeged városában álló köztéri Rákóczi szoborról Hajdrik József írt szoborverset. A szobor modellje, a Hanek nevű lovon délceg tartással ülő kackiás bajúszú Vékes úr, egy parasztember a Szeged környéki falvak egyikéből. Dufek Mária Csaba királyfi csillagösvényére emelte Rákóczi Ferencet és a szabadságharcát, a hősi hun-magyar mondavilágba.
Szakáli Anna így fogalmazott a pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatában: "A nemzeti összetartozás gondolata az, ami megragadott a kiírásban, ehhez írtam a versemet." A Rákóczi kor emlékezetét a XXI. században így őrzi két pályázó:
"Ám nem lehet ott nyugalom soha,
hol kemény sarc nyom és tüzes vaskor.
Ott elűzzük az ítélethozót,
ott Rákóczit éltet az utókor."
(Szakáli Anna: Hej, Rákóczi! Részlet)
Gerencsér Gergő Tamás, 18 év alatti szerzőnk az Oroszlánszív című elmélkedésében a következő gondolatot fogalmazza meg:
"Rákóczi emléke számomra azt jelenti, hogy habár Trianon óta más országban élünk, sőt talán már más nyelvet is beszélünk, de a szívünk együtt dobban, s ez a külhoni magyar testvérekkel való kapcsolattartást még százszor fontosabbá teszi."
Fehér József összegző gondolatai
A "Trianon üzenete" nyilvános nagypályázatról
A Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesülete, a MANE „Trianon üzenete” című nyilvános nagypályázatának kiírásával emlékezett A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVÉBEN, 2020-ban a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára. Mondanom sem kell, mennyire fájdalmasan érinthette dédnagyszüleinket és nagyszüleinket a győztes ANTANT hatalmak 1920-as békeszerződésben deklarált döntése, mellyel feldarabolták hazánkat, és területének kétharmadát a szomszédos államokhoz csatolták. Az elcsatolt országrészek lakói nemzetiségekké, kisebbséggé váltak az idegen országban, ahová ezentúl tartoztak. Mindez arra ösztönözte őket, hogy felülemelkedve elkeseredésükön, ellenálljanak a beolvasztási törekvéseknek, megőrizzék anyanyelvüket, ápolják kultúrájukat, hagyományaikat. Továbbra is magyarként éljenek.
Pályázatunkkal arra voltunk kíváncsiak, hogyan éreznek a 100 évvel ezelőtti nemzeti tragédiával kapcsolatban a ma élő alkotók és alkotni vágyók (irodalmárok, képzőművészek, fotósok, zenészek és egyéb területeken tevékenykedők). Ennek érdekében négy választható témát írtunk ki pályázóinknak. Először is, hogy kinek mit üzen Trianon. Mit jelent a ma emberének egy megcsonkított országban élni? Mit jelent a ma emberének az anyaország határain kívül élni? Végül pedig: Amit a szívem súg erről a 100 évvel ezelőtti az országos traumáról… S azt kértük minden pályázótól, ügyeljen arra, hogy a beküldött alkotás ne az összetartozás definíciójáról, jelentéséről, és ne a trianoni esemény történelméről, hanem az ehhez fűződő érzelmeiről szóljon. Legyen egyedi, „ütős” és megérintő!
Végül arra gondoltunk még, hogy ne csupán a felnőtteket, hanem a 18 év alatti fiatalokat is szólítsuk meg pályázatunkkal. Nekik is lehet véleményük a témakörökkel kapcsolatban, hiszen őket is megérinthette érzelmileg a hazánkat, népünket egy évszázada ért nagy tragédia.
Mindenki két alkotással vehetett részt a pályázaton. Hogy megmutathassák sokoldalúságukat, nemcsak két verssel vagy két prózával, de verssel és prózával is, vagy festménnyel és grafikával, fotóval és zeneművel is lehetett pályázni. Így azt is felmérhettük, ki hogyan tudja megmutatni érzéseit, kifejezni véleményét a száz éve történt szívbemarkoló eseményekről.
Örömünkre 22 szépirodalmi alkotás (18 vers és 4 próza), 13 képzőművészeti mű (9 festmény és 4 grafika), textilművészeti kategóriában két baba, és egy fotó is érkezett felhívásunkra. S aminek külön örültünk, hogy három zenemű is született. A legtöbben és a legszebben azt foglalták versbe, mit üzen nekik Trianon. Történelmileg megindokolni talán könnyebb lett volna; érzelmileg elébünk tárni már sokkal nehezebb. Arról nem is beszélve, hogy a trianoni békeszerződés aláírása meglehetősen régen, egy évszázada történt, és mi unokák, dédunokák a megváltoztathatatlan helyzetbe, körülmények közé születtünk.
Még is a legfájóbban azok tollából születtek versek, akiket kiszakított hazánk testéből a történelem. Farkas Gábor (Illésházáról, Szlovákiából) „Trianoni üzenet” című versét így kezdi: „Hogy nekem mit jelent?/ Fájdalmat, könnyeket,/ keserves gyermekkort,/ égető szemeket.”// Hatsorosaiban szépen, felsorolásszerűen foglalja költeménnyé, hogy mennyi mindent kellett megélnie a kisebbségi létben. Utolsó előtti versszakában összefoglalóan válaszol arra, hogy neki mit jelent még az „üzenet”: „Magyarságot, otthont,/ virágzó kerteket, /egy erős családot,/ sugárzó lelkeket.”/
Klotz Mária (Pilisszentiván) együttérzését és csodálatát fejezi ki „Trianoni cserepek” című versében a szomszédos országokban élő magyar testvéreinknek. „Veletek együtt vérzik szomorú, fájó szívem,/ együtt ölel bennünket a megváltó kegyelem.”/ „Ajkatokról még mindig száll az ősi magyar dal,/ hétköznapokon, munka közben dúdolva, vigasztal.”/ Ezek adnak erőt, hitet az ott élőknek magyarságuk megőrzéséhez. A legkifejezőbben Albert Ferenc (Budapest) tárja elénk a „Száz év fekély” költeményében a trianoni döntés keserű következményeit. Erről győz meg bennünket már a második versszak is:„Trianon malma, kétes hatalma,/ molnárok átka, magyart alázva,/ javakat, földet, s vele egy népet,/ szegez keresztre, ki nem jut mennybe./ Teremtő Isten, nincs, ki segítsen.”//
Milyen jó, hogy a 18 év alattiakra is gondoltunk a pályázat kiírásakor? Nagy meglepetésünkre és örömünkre Kocsis Győző 16 éves tanuló „Amit a szívem súg erről a 100 évvel ezelőtti országos traumáról...” témakörben nyújtotta be prózai pályázatát. Olyan ügyesen, emberien és szépen vezette le egy apa-fiú meghitt beszélgetéséből, hogy milyen szándékok vezettek a magyar nép nagy tragédiájához, amihez gratulálni tudunk. „Ez történelem. (Mesélte az apa.) Megtörtént, de ezt a magyar nép emlékezetéből nem lehet kitörölni! Ekkoriban fiatalon próbáltam megkeresni a kenyeremre valót, és a család jólétét biztosítani. Szerencsére itt, a szép Székelyföldön élhetünk.”
Még száz év múltán is megrázóan ábrázolják a beérkezett képzőművészeti alkotások azt a tudathasadásos állapotot, ami 1920-ban érte a magyar népet, amikor az igazságtalan trianoni döntésről értesültek. Megellai Katalin: „Trianon 100” című grafikája hű tükre annak a lelki állapotnak, amit akkor éltek át nagyszüleink, szüleink. Bíróné Nagy Jolán „Trianon és a Szent Korona” című festménye azt sugallja számunkra, hogy a győztes hatalmak kegyetlenségétől még a Szent Korona sem tudott megmenteni bennünket. Mennyire igaza van Nagy Mártának, amikor „Trianon” olajfestményével azt ábrázolja, hogy mondavilágunk kidöntött égig érő fája is csak a leszakított országrész és az anyaország közötti szakadék áthidalására, a hagyományok ápolására elegendő. Ehhez kapcsolódva még egy gondolat: a fán ülő magányos nő hiába várja a háborúban odamaradt hozzátartozóját haza, mert az soha nem fog megérkezni. A nőkre vár az a feladat, hogy talpra állítsák ezt a mindenéből kifosztott országot.
Meglepetésként érte a zsűrit Ugró Mária „Divat 1920-ból”című két kézműves baba alkotása, mert a korabeli divatra nem is gondoltunk, amikor a pályázatot kiírtuk. Öröm volt hallgatni Széll Ferenc zenéjét, mellyel méltó emléket állít az eseménynek, az aláírt békeszerződésnek.
Megköszönöm minden pályázónak, hogy alkotásával részt vett pályázatunkon. Szeretettel megköszönöm minden közreműködő társamnak a segítségét, és a zsűri lelkiismeretes munkáját.
Álljon itt befejezésül Juhász Gyula: Trianon című verséből az alábbi idézet:
"Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet..."
dr. Drobinoha Angéla összefoglalója a Báthory pályázatról
A BÁTHORY EMLÉKÉV hármas évfordulója adta a pályázat aktualitását:
Báthory István (1533-1586)
– 450 éve, 1571-ben választatott Erdély fejedelmévé,
– 445 éve, 1576-ben tette le a lengyel királyi esküt a Wáwelben
– 440 éve, 1581-ben jezsuita akadémiát alapított Kolozsvárott
A pályázati művek értékelése során, a döntés fő szempontja az volt, hogy a pályázók önálló alkotásokban hogyan tudták kifejezni a pályázat szellemiségét, megjeleníteni Báthoryt és korát. Az így született történeti jellegű elmélkedésekben becsülendő, hogy igyekeztek tájékozódni a témában. Volt, aki a grodnói várban a virginálhoz ültette Báthoryt, vagy versében szélesre tárultak a Wawel kapui a kincsekkel is tele ládákat hordozó társzekerek előtt. Volt aki a mából nézett vissza a zuglói szoborra, vagy a kolozsvári jezsuita akadémiáról írt. A MANE Irodalmi és Művészeti Tagozatának közös pályázatára 26 pályázati mű született, valamennyi kategóriát figyelembe véve. Néhány pályázónk több kategóriában is indult. A pályázatot Albert Ferenc írta ki.
Tiszteletet érdemel mindenki, aki erre a pályázatra alkotást küldött. A nem könnyű feladatot a legjobb tudásuk szerint oldották meg valamennyien. Báthory korából több festmény, grafikus ábrázolás maradt ránk. Néhány pályázónk a szakkönyvekből merített. Egyik festőnk a Pszkov előtt álló Báthoryt idézte fel, a szárnyas katonáival. Az öttagú zsűriben három történelemtanár foglalt helyet, egyikük – Szatmárnémetiből – kutató történész.
Micsoda évszázad! Kereszt és oszmán félhold, Nagy Szulejmán és a mohácsi vész, országunk három részre szakad, királyaink 1526 után Habsburg Ferdinánd és Miksa, rövid ideig Szapolyai János. Reformáció, János Zsigmond és Izabella királyné. Eger és Szigetvár viadala, Tinódi Lantos Sebestyén. Kelemen pápa kiátkozza VIII. Henriket. Európát Habsburg Ferdinánd, Miksa, I. Erzsébet, V. Károly és II. Fülöp uralja, Báthory István csatáit vívja, de nem végzi be Rettegett Ivánnal. Loyolai Ignác és a jezsuiták, szerzetesek és protestáns prédikátorok. Stuart Mária feje a porba hull...
Báthory uralkodása alatt 1576-1586 között Lengyelország a virágkorát élte, Erdély védettebb maradt és felcsillant a remény egy Magyarország – Lengyelország – Erdély szövetségre, országegyesítésre.
Alant olvashatjuk Báthory István erős esküjének részletét, melyet a lengyel küldöttség vett ki tőle még Erdélyben a Meggyesi Székesegyházban, 1576 Böjtelő havában (februárjában). Ezt az esküt tette le a Wawelben is.
"Én István, Isten kegyelméből Lengyelország választott királya, Lithvánia, Russia, Masovia, Samogitia, Kiete, Volhinia, Podlachia és Livonia stb. nagyherczege s Erdélyország fejedelme fogadom és esküszöm a mindenható Istenre, s Jézus sz[en]t evangéliumára, hogy mindkét nemzet jogait, szabadságait, törvényeit, melyeket elődeim a lengyel királyok és litván nagyherczegek, főkép pedig az öreg Kázmér, »Lois-nak nevezett Ludovicus« (Nagy Lajos)…az ország minden rendű és rangú lakóinak adtak s melyeket az interregnum alatt a rendek megerősítettek, továbbá a követek által a rendek nevében előmbe adott feltételeket megtartom, a vallásfelekezetek között a békét megőrzöm s nem engedek senkit vallása miatt bántani. Az országtól elidegenített részeket visszaszerzem, határait nem kisebbítem, hanem megvédem és kiterjesztem. Igazságot szolgáltatok mindenkinek. És ha (a mi távol legyen tőlem), valamiben eskümet megszegném, az ország lakói nekem engedelmességgel ne tartozzanak, sőt azon esetre őket minden hűségtől és engedelmességtől felmentem ; feloldást ezen én esküm alól senkitől sem fogok kérni, sőt azt önként felajánlva sem fognám elfogadni. Isten engem úgy segéljen!"
*
*Az eskü forrása: SZÁDECZKY Lajos: Báthory István lengyel királlyá választása 1574-1576. Budapest, 1887, MTA. 454, XLI p.
Az eskü magyar szövege: uo. 263. p. https://mek.oszk.hu/12100/12127/12127.pdf
dr. Drobihona Angéla összefoglalója a 2021-ben kiírt Impresszionista pályázatunkról
A pályázat témája volt:
Hogyan hat a XXI. százat emberére az impresszionizmus? – Monet és kora
Claude Monet (1840-1926) születésének 181. évfordulója adta a pályázat aktualitását. A MANE Irodalmi és Művészeti Tagozatának közös pályázatát Keczely Gabriella írta ki. Mint a pályázat főkoordinátora, és az irodalmi zsűri elnöke örömmel fogadtam a sokszínű pályázati anyagot. Egykor a Monet vezette festőcsoport kitartott elgondolása mellett. Ha már a párizsi Szalon akadémikusai mondják, lesznek ők szívesen impresszionisták, a fény festői.
Az irányzat túlélte a XIX. század közepének és végének háborúit, majd két világégést, forradalmakat, így érkezett meg a XXI. századba. A plein air "ki a szabad levegőre" festők működése segítette az irányzat túlélését, de ez önmagában még nem lett volna elég. Hat-e még ránk és hogyan? Impressziók, benyomások, a pillanat megragadása a vásznon, a zenében és a költészetben, valamint a prózai alkotásokban. Mit tehet a költészet vagy a próza, melynek eszköze a szó és a versformák?
Az irodalmi pályázatra összesen 19 mű érkezett, 13 vers, és 6 prózai alkotás. Az a szabad szellem, mely az impresszionizmust kísérte több versben is érzékelhetően megjelent. Volt szerzőnk, akinél éreztem, alig győzi leírni a rohanó gondolatot, de verse ezért lett jó. Volt aki magát Monet-t szólaltatta meg a tragikus vakságban is a fényre emlékezve. A prózai alkotásokban, többen inkább eseménytörténeti áttekintést adtak. Akiknek sikerült novellában kifejezni a gondolatot, azok jobban éreztették a keretekből való kitörés lehetőségét.
Főkoordinátorként elvégeztem a művészeti pályázatok újraértékelését. Azért tettem, hogy több felmerült nehézséget megoldjak, és ezzel az alkotók segítségére legyek. Ebben a munkában szakmai segítségemre volt Szegény Ildikó Gizella a művészeti pályázatok koordinátora, a művészeti tagozat vezetőhelyettese. A zsűrielnök asszony, Keczely Gabriella a MANE Művészeti Tagozatának vezetője valamennyi – időközben már zsűrizett és pontozott – alkotását etikai okokból visszaléptette a pályázatból. Az eredetileg benyújtott 43 alkotás száma ezzel 30 alkotásra csökkent.
A nagyrészt autodidakta képzőművész alkotók Monet-nak és az impresszionizmusnak állítottak emléket. Nyáry Anett elbűvölte volna magát Mone-t is. A "Virágzó tavasz" (Imre Anna) elnagyolt ecsetkezelése a színek sokféleségét láttatta. Volt aki a való életet hozta be, a covidos világot. (Hettinger Ágnes: Végre rendelhetünk!)
A pályázatra benyújtott festmény- és fotósorozatok nem az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus vagy a neoimpresszionizmus jellegzetességeit mutatták. A festmények a nonfigutatív irányba mentek el. A fotósorozatok több eleme csak a hagyományos tájképek jellegzetességeit hordozta.
A sorozatoknak a jelen pályázatba emelése nem várt nehéz helyzetet teremtett a zsűrizéskor. A sorozatok közül Kempe István 4 festményből álló sorozata (Budapesti impresssziók) volt az, amely a sorozat és stílus tekintetében is teljes egészében megfelelt a követelményeknek.
Napjainkra a Claude Monet értelmezésében vett klasszikus impresszionizmus mellett kevert stílusbeli jelenségek tapasztalhatók. Az eltelt több mint 181 év után, a mai kor emberének érzékelése felől közelítve, kissé változott ez a kezdeti felfogás. Mégis gyakran festenek ebben a stílusban, spaklival, ecsettel, vagy pusztán a spaklival. A pontozásos technikával is dolgoznak. A felszabadult színek és fények tovább élnek.
Hekkel Aranka összefoglalója a 2022-ben kiírt pályázatokról:
2022-ben egyesületünk hármas évfordulójára "A csönd üzenete címmel" antológia pályázatot hirdettünk. Ezt követően 2022-2023-as Petőfi emlékév jegyében, majd Madách Imre születésének 200. évfordulójára írtunk ki pályázatokat. Pályázatainkon a velünk együttműködő két szlovákiai egyesület, a TICCE és a FAE tagjai is részt vehettek.
Jubileumi antológia pályázat:
"A csönd üzenete" című jubileumi antológia pályázatunk célja volt a jubileumi antológiánk címadó versének, prózájának, valamint az antológia borítójára kerülő alkotás megtalálása.
Pályázni lehetett irodalmi (vers és próza), művészeti (festmény, grafika, szobrászat), és zenei kategóriában.
A pályázatra benyújtott művek többsége színvonalas, és megjelentetésre alkalmas volt.
Irodalmi kategóriában: 25 vers, 9 prózai írás, valamint egy dalszöveg érkezett, amelyet a szerző meg is zenésített. Művészeti kategóriában 14 festmény, 2 grafika, egy fotó, 3 elektrografika, és 2 paverpol alkotás érkezett. A festmények közül, - hiányosságok miatt - kettőt nem tudtunk elfogadni.
A beérkező pályázatokat mindkét területről öt fős zsűri értékelte, kivéve a fotó- és a paverpol kategóriát.
Vers- és próza kategóriában 3-3 fő, művészeti kategóriában 3 fő részesült kiemelt díjazásban. Említésre méltó továbbá, hogy dalszöveg írás, valamint a zeneíró- és előadói kategóriában, Csép Rózsika: Lennék...című dalszövege is helyet kap az antológiánkban. Dicséretet érdemlő pályázatát saját énekkel, kottával és megzenésítéssel nyújtotta be, amelyet oklevéllel jutalmaztunk.
.
Kiemelt díjat kilenc szerző kapott.
Vers kategóriában:
- Kiemelt I. helyezést ért el,
Kemény János: Egy marék csend trilógia címmel,
Félhangok: 1... az ősz, 2... üres, 3... utazik
alcímmel megírt verse, amelynek szonett része rákerül az antológia hátlapjára, a teljes vers pedig az antológia első oldalán kap helyet.
- Kiemelt II. helyezést ért el,
Fazekas Valéria: Alkony című verse.
- Kiemelt III. helyezést ért el,
Kocsis György: Egyetlen szóban a mindenség című verse.
Próza kategóriában:
- Kiemelt I. helyezést ért el,
Szolnoki Irma: Nesztelen láncszemek című novellája.,
- Kiemelt II. helyezést ért el,
Holéczi Zsuzsa: Sorsdöntő találkozás című novellája.
- Kiemelt III. helyezést ért el,
Fehér József: Tündérmese című novellája.
Művészeti kategóriában:
- Kiemelt I. helyezést ért el,
Nyáry Anett: A csend hangja című festményével, amely a jubileumi antológiánk borítólapját fogja díszíteni.
- Kiemelt II. helyezést ért el,
Megellai Katalin: Architektúra című grafikája.
- Kiemelt III. helyezést ért el,
Dévényi János Géza: „Az út végén" című festményével.
Zenei kategóriában:
- Díszoklevél elismerést kapott,
Csép Rózsika Lennék... című dalszövege, továbbá annak megzenésítése, és zenei előadása elismeréséül.
Az antológia pályázat kiemelt pályázati művei a jubileumi antológiánkban kaptak helyet.
***
A 2022-2023-as Petőfi emlékév jegyében kiírt pályázatunk összefoglalója:
A pályázat témája úgy az irodalmat, mint a művészetet illetően szinte ugyanaz volt. Az irodalmi pályázatokhoz Petőfi Sándor egy tetszés szerinti verséből kellett kiemelni egy idézetet, és annak mondanivalójához igazodva kellett a pályázati verset vagy prózai művet megírni.
A művészeti pályázóktól olyan alkotásokat vártunk, amit egy Petőfi vers vagy az adott versből egy kiemelt idézet inspirált. Petőfi portréval nem lehetett pályázni.
A pályázaton saját tagjaink mellett, a velünk együttműködő TICCE és FAE társaságok tagjai is részt vehettek.
A pályázatra 24 vers és négy prózai írás, valamint 17 festmény és két grafika érkezett.
Vers kategóriában három szerző műve részesült kiemelt díjazásban. Művészeti kategóriában négy festmény, és egy grafika szerzői kaptak kiemelt elismerést.
A jubileumi magazinunkban a kiemelt díjazásban részesült pályázatok kerültek be.
.
Vers kategóriában:
- FŐDÍJAT kapott, Rácz Endre - Elég! című verse.
- NÍVÓDÍJAT kapott, Rigó Tibor - Őszi szél c. verse.
- KÜLÖNDÍJAT kapott: Takács László - Mi vagyunk című verse.
Festmény kategóriában:
- ARANYPALETTA FŐDÍJAT kapott,
Nagy Zsuzsa
- ARANYPALETTA díj I. helyezett lett,
Nyáry Anett
- ARANYPALETTA díj II. helyezést ért el,
- ARANYPALETTA díj III. helyezést kapott,
Vitkócziné Juhász Edit
Grafika kategóriában:
- ARANYGRAFIT díj I. helyezést kapott,
Megellai Katalin
A kiemelt pályázati művek bekerültek az Új Verőfény irodalmi- művészeti- kulturális magazinunk jubileumi lapszámába.
***
Madách Imre születésének 200. évfordulójára kiírt pályázat összefoglalója
A Madách pályázaton - az előzőekhez hasonlóan - a saját tagjaink mellett a TICCE és a FAE tagjai is részt vehettek.
Az irodalmi pályázatra 26 pályázat érkezett, amelyből 22 vers, 3 prózavers és egy prózai mű.
A művészeti pályázatra 16 db alkotás érkezett, amelyből 14 db festmény és 2 db grafikai alkotás.
A pályázatra érkezett művek többségében színvonalasak voltak, és jelentős számú kiemelt díjazott lett.
- Az irodalmi pályázatra 26 pályázat érkezett, amelyből 22 vers, 3 prózavers és egy prózai mű.
- A művészeti pályázatra 16 db alkotás érkezett, amelyből 14 db festmény és 2 db grafikai alkotás.
*A pályázat kiemelt díjazottjai:
VERS KATEGÓRIÁBAN:
Költészeti Nívódíj:
- Kristófné Vidók Margit
- Albert Ferenc
Költészeti Különdíj:
- Rácz Endre
Aranypenna díj I. fokozat
- Farkas Gábor
- Kalocsa Zsuzsa
- Kincses János
Aranypenna díj II. fokozat
- Drobinoha Angéla
- Tóth Ágnes
- Takács László
Aranypenna díj III. fokozat
- Vitos Irén
- Győri Nagy Attila
- Rigó Tibor
.
PRÓZAVERS KATEGÓRIÁBAN:
Aranypenna díj II. fokozat:
- Pánti Anna
Aranypenna díj III. fokozat:
- N. Sebestyén Katalin
PRÓZA KATEGÓRIÁBAN:
Aranypenna díj II. fokozat:
- Szolnoki Irma
MŰVÉSZETI KATEGÓRIÁN BELÜL:
- Festészeti kategóriában,
Fődíjat kapott: Andrea Sammet
- Grafikai kategóriában,
Fődíjat kapott: Megellai Katalin
Nívódíjban részesült,
Szitár Éva
Művészeti különdíjat kapott,
Nagy Zsuzsa
Aranypaletta I. fokozatát kapta,
Lukács Judit
Aranypaletta díj II. fokozatát kapta,
Lovag Deák Attila
Aranypaletta díj III. fokozatát kapta,
Tibold Katalin